Mitől jó egy középiskola?

Balla István írása a FigyelőNet-en jelent meg eredetileg.

Az iskolák és a közvélemény is túlbecsüli a felvételi arányok alapján fölállított középiskolai rangsorok jelentőségét - állítja a listát évtizedek óta összeállító szakember. Mások szerint e rangsorok tudományos értéke a nulla felé közelít, és félrevezető. Egy biztos: sokkal több mutató alapján dönthetjük csak el, milyen egy jó iskola.
A reformok rontották el az iskolát
Az iskolában felejtünk el olvasni Ahogy a FigyelőNet korábban beszámolt, a Köznevelés című oktatási hetilapban idén is megjelent a magyar középiskolák felsőoktatási bekerülési arányaiból képzett toplistája. A felvételi arány azt jelenti, hogy száz 12. osztályos tanulóból hányat vesznek fel az érettségi évében felsőoktatási intézménybe. A listával azonban csínján kell bánni: a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek szerint e listák nagyon egyoldalúan írják le az érettségit adó intézményeket. Ha hölgyet választunk, akkor sem csak a fülét vizsgáljuk – utal egy hasonlattal maga a lista összeállítója is arra, hogy mennyire félrevezető lehet, ha csupán egy szempont alapján ítélünk meg egy gimnáziumot, szakközépiskolát. Neuwirth Gábor felhívja figyelmet arra, hogy több mint száz mutató vizsgálata alapján kapunk csak korrekt választ a „melyik a jó iskola?” kérdésre.
A „jó” iskolákba eleve kis zsenik kerülnek
A felvételi mutatók alapján a sajtóban közzétett középiskolai rangsorok tudományos értéke a nulla felé közelít, ami pedig megjelenik, félrevezető – szögezi le a listáról Mihály Ottó oktatáskutató. Szerinte ugyanis ezek a rangsorok nem tájékoztatnak arról, hogy az iskola milyen minőségi munkát végez.
A kutatások szerint a felsőoktatásba való sikeres bekerülés három tényezőtől függ. Egyrészt a tanulók különböző adottságaitól (tehetség, intelligencia, szorgalom, motiváció), másrészt a szociokulturális környezetüktől (elsősorban a szülők iskolai végzettségétől). Csak harmadrészben függ a középiskolától. A különböző elemzések Mihály szerint pont azt mutatják, hogy a felvételi listán élen szereplő középiskolák óriási előnyben vannak a tanulók adottságait és családi hátterét tekintve, ugyanis erős szelekció és szűrés útján engedik be maguk közé a gyerekeket. Így nem csoda, ha kisebb hozzáadott értékkel, magasabb eredményeket tudnak elérni.
A szülőkre bízza az iskola a képzést
Külön érdekesség, hogy a felvételi arányokat tekintve előkelő helyen szereplő iskoláknál a legnagyobb a szülői pótlólagos befektetés. Ezen iskolák tanulói járnak a legtöbb különórára, nyelvtanfolyamra, és ezekre a gyerekekre fordítanak otthon is a legtöbb energiát, időt. Mihály Ottó szerint, – kissé karikírozva – ezek az iskolák azt üzenik: mi nem tudjuk biztosítani a diákok bejutását az egyetemre, a családoknak kell ebben segíteni. Az is fontos, hogy ezek a listák arról sem tájékoztatják a szülőket, mennyi esélyük van bekerülni az adott „jó” iskolába. (Sokaknak szinte semmi.)
Egyes felsőoktatási intézményekbe szinte minden jelentkezőt, másokba viszont csak a jelentkezők legjobbjait veszik fel. Ha egy iskola a tanulóit az előbbiekbe irányítja, könnyűszerrel magasabb felvételi arányt produkálhat, mint az, amelynek tanulói nagy versenyt igénylő helyekre jelentkeznek – magyarázza a FigyelőNet kérdésére a lista egyik lehetséges torzítását Neuwirth. Mihály Ottó tud olyan iskolát, ahol 2-3 év alatt óriási mértékben emelték a felvett tanulók számát pusztán azzal, hogy jó pályaorientációt végeztek, azaz megbeszélték a diákokkal, hova van esélyük a felvételre és ők oda adták be a jelentkezési lapot.
Lassan mindenki bekerül a felsőoktatásba
A szaklapban megjelent lista azt is mutatja, hogy egy adott középfokú intézmény felvételi aránya mennyivel változott az öt és tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Nem meglepő, hogy csupa pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, hiszen a felsőoktatás egyre növelte a hallgatói létszámokat, miközben a középiskolás korúak száma egyre csökken. (E tendencia lassan odáig jut, hogy szinte bármely érettségizett fiatal, ha nagyon akar, bejut a felsőoktatás valamely intézményébe.)
Az azért feltűnő, hogy az öt évvel ezelőtti arányszámaikat leginkább a vidéki iskolák tudták megnövelni. Igyekeznek felnőni a legjobbakhoz – véli Neuwirth.
Mitől jó akkor egy iskola?
Az oktatáskutató mindezért óva inti a szülőket attól, hogy a Köznevelésben közölt sorrendből ítéljék meg az iskolákat. (Ráadásul a lapban közzétett lista csak a legjobb tíz százalékot tartalmazza.) A legfontosabb, hogy a gyerek a képességének legmegfelelőbb intézménybe kerüljön, ahol jól érzi magát, ahol megszerettetik vele a tanulást, a tantárgyakat.
Nehéz, de fontos feladata a szülőnek a saját gyermeke megítélése. Ha nem ismeri fel például, hogy a gyereke okos, de nem kiemelkedő képességű, és beíratja egy elitgimnáziumba, akkor a gyerek frusztrált lesz, és bizonyosan sérül. Számára biztos nem ez a „legjobb iskola”, még akkor sem, ha az a felvételi lista előkelő helyén szerepel.
Neuwirth Gábor szerint emellett nagyon fontos olyan szülőkkel elbeszélgetni, akiknek a gyereke már a kiszemelt intézménybe jár, így sok minden megtudható az adott iskoláról, amit az ilyen felmérések elfednek. Az sem mindegy, milyen társadalmi háttérrel rendelkező tanulók nyernek felvételt egy adott középiskolába. Sok iskola eredményes például a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, azonban ez a közölt rangsorból nem derül ki.
A Fazekasból szinte mindenki továbbjut
Nem szabad konkrét sorrendet képezni
Neuwirth Gábor a lista összeállításánál az elmúlt öt év felvételi adatait vette figyelembe, és figyelmeztet: nem állapítható meg konkrét sorrend az iskolák között. Egy-két százalék eltérés ugyanis semmit nem jelent. Az oktatáskutató némi önkritikával élt a korábbi hasonló listák közlése kapcsán. Mint mondta, hiba volt az a korábbi gyakorlat, hogy a konkrét sorrendeket közölték.
Más kérdés, hogy a sajtó jó része és a közvélemény most is – hibásan – felállította a konkrét helyezéseket a néhány tizedszázalékos eltérések alapján. Nem igaz, hogy a gimnáziumok közül az első három helyen a budapesti Fazekas Gimnázium, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium és a győri Révai Miklós Gimnázium végzett. Annyit lehet mondani, hogy ezek benne vannak az első tíz százalékban, több mint harminc másik intézménnyel együtt. Ami érdekesebb, az a lista sereghajtó tíz százaléka, az itt szereplő iskolákba nem ajánlatos a gyerekeket beíratni. A probléma viszont az, hogy ezek nem jelentek meg a Köznevelésben, ott csak a felső tíz százalék szerepelt.