Azért van olyan iskola is, ahol értékelik a tanárokat, sőt hozzánk hasonlóan keresik is a legjobbat. Ilyen a AKG, melynek honlapján olvasahttuk ezt az írást. Szintén itt találtam Horn György mondását, miszerint, ha egy iskola nem ront, akkor az már jó.
A tanulók minden őket tanító tanárt értékelhettek 5 féle szempont szerint. Ezek a szempontok (a kérdőív kérdései) a következőek voltak:
A, Az órák légköre
B, A tanár rátermettsége
C, A tanár-diák kapcsolat
D, Értékelés, visszajelzés
E, Összkép
A tanulók patrónusaikat is 5 féle szempont szerint értékelhették:A, A csibefoglalkozások légköre
B, A patrónus rátermettsége
C, A patrónus-diák kapcsolat
D, A patrónus elfogadottsága
E, Összkép
Mindegyik szempont esetében 1 és 7 közötti érdemjegyet adhattak a tanárnak. Az iskola tanárai a tanulócsoportok összesített adatait kapták meg, semmilyen lehetőségük nem volt egyes tanulók egyéni válaszait megismerni - erről a tanulók a kérdőív kitöltésekor tudtak.A tanulócsoportok által adott válaszok átlagai mellett a válaszok szórását is megismerhették. Ez a szám arról tájékoztat, hogy az adott válaszok mennyire szóródtak szét az összátlaghoz képest. Ha például egy csoportban az egyik szempontra a tanár 4-es átlagot kapott (ez a szám jelenti egyébként a középső értéket) és emellett a válaszok szórása 0 értékű (a lehetséges szórásértékek minimuma), az azt jelenti, hogy a csoportban minden tanuló a kérdésre egységesen 4-es értékelést adott. Ha ugyanitt a szórás értéke 3 (a lehetséges szórásértékek maximuma), az azt jelenti, hogy a csoportban ugyanannyi 1-es és 7-es értékelés született, más számot viszont senki sem írt. A magas szórásérték a csoport tanulóinak erősen eltérő véleményét tükrözi a tanárról (polarizált csoport), az alacsony szórásérték egységes véleményt jelez. Az 1,5 feletti szórásérték egyébként már egy kevéssé egységes álláspontot tükröz a tanár megítélésében. Ekkora szórásérték a válaszok 22%-ában szerepel. A legnagyobb szórásérték a csoportok közül 2,5.Az összesítésekben nem szerepelnek az iskola óraadó tanárai - ők általában csak 1-1 csoportot tanítanak, így nem igazán lehet összehasonlítani a 6-8 csoportot is tanító főállású tanárokkal az értékelésüket.
Az AKG nevelőtestülete az elmúlt évtizedben több alkalommal is próbálkozott a tanári munka tanulói visszajelzésének kialakításával, rendszeressé tételével. Ezek a próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Az elmúlt év nyarán az AKG nevelőtestülete úgy döntött, hogy átveszi a Közgazdasági Politechnikumban már kipróbált rendszert, kiegészítve egy hasonló rendszerű patrónusi kérdőívvel. Szándékaink szerint az első ilyen próbálkozást a továbbiakban minden évben a tavaszi szünetet követően megismételjük.
A tanulói értékelés megkezdése előtt az alábbi célokat, feladatokat fogalmaztuk meg.
1. Szükség van arra, hogy a tanárok számszerűen is összegezhető formában találkozzanak tanítványaik véleményével munkájukról.2. Az értékelés elsősorban az egyes szaktanárnak szól, melyből tapasztalatokat szerezhet, s javíthatja munkájának gyengébb pontjait.3. Olyan értékelési rendszer megvalósítására kell törekedni, mely kellőképpen differenciált szempontokat alakít ki, s módot ad az érdemi tanulói véleményalkotásra.4. A tanulói értékelés fontos, de nem kizárólagos szempont a tanári munka megítélésére.5. A szaktanári és a patrónusi munka értékelését különválasztottuk.6. A szaktanári munka megítélésén túl a tantárgyak műveltségi területek helyzetének, eredményességének jelzésére is alkalmas a tanulói értékelés.7. A tanulói értékelés megírásakor az adott évfolyamon nem tanító tanár vesz részt, a kérdőívek kitöltése anonim.8. Az összegzést követően minden szaktanár megkapja az összes, magára vonatkozó adatot.9. Minden munkaközösség megkapja a teljes, rá vonatkozó adatbázist.10. Minden kisiskola megkapja a teljes, rá vonatkozó adatbázist.11. Az iskola közzéteszi mindenki számára hozzáférhetően (Internet, iskolaújság) az össziskolai átlagokat, szórásokat, a munkaközösségi átlagokat, szórásokat, a kisiskolai átlagokat, szórásokat, valamint az öt szempont alapján legjobb hat szaktanár és patrónus átlagát.12. A tanulói értékeléseket minden szaktanár önmaga elemzi, a szakmai tapasztalatokról minden munkaközösség és minden kisiskola részletes elemző megbeszélést tart. Az egyes szaktanár és patrónus önkorrekcióján túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkaközösségi belső értékelésnek és a kisiskolai megbeszélésnek.13. Az összesített értékelés átlagait, szórásait nem tekintjük abszolútnak, s elsősorban az idősorok lesznek jelentősek a továbbiakban (a sorban következő felmérések összevetése).
Az összegzést követően a nevelőtestület külön csoportot szervezett az eredmények értékelésére. Munkájuk összesítése, a tapasztalatok közzététele a nevelőtestület záró konferenciáján történik. Az alapos értékelést megelőzően néhány megállapítást fűzünk csupán a közzétett adatokhoz, segítségül a számsorokban való eligazodáshoz.
1. A tanulók véleménye általában jó a tanáraikról, de igen nagy a szórás. Az adott osztályzatok legnagyobb számban a magasabb 5-7 tartományban vannak, de elég nagy a szórás, legtöbbször 1,2 - 1,5 körül van.2. Az értékelés előkészítésével még sok a teendőnk, jól jelzi ezt, hogy főleg a 8-9. évfolyam kamaszainál voltak nagyon arányban erősen érzelemvezérelt, pillanatnyi hangulatnak alárendelt értékelések.3. A patrónusi munka megítélése lényegesen jobb, mint a szaktanárié.4. A szakképzésben részt vevő - egyébként lényegesen kisebb személyes figyelmet kapó tanulók - jobbnak ítélik a szaktanári munkát, mint az AKG alapképzésére járó gyerekek. Valószínűleg ebben szerepet játszik, hogy a szakképzésben részt vevők más iskolákban érettségiztek, s van összehasonlítási alapjuk.5. Meglepő, hogy a tantárgyak rangsorában szinte minden részelemben a leggyengébbek között van a testnevelés, bár ezzel összhangban van a szülők véleménye is.6. Az évfolyamok között a 12. évfolyamnak a legjobb a véleménye a szaktanári munkáról és a tizedikes illetve hetedikes évfolyamnak a legjobb a véleménye a patrónusokról. Tekintettel arra, hogy viszonylag egyenletes a korcsoportok közötti változás (növekedés, csökkenés), feltehető, hogy a 10. évfolyam patrónusi munkája összességében jobb, mint a többi évfolyamé. Ilyen szignifikáns eltérés nem tapasztalható a szaktanári munka megítélésében.7. A tantárgyak rangsorában az epochális, nagyobb csoportban dolgozó tárgyak megítélése általában gyengébb, mint a kisebb csoportban működőké.8. Külön ki kell emelni a 7-10. évfolyamos irodalmat, mert a szaktárgyi felsorolásnál (ezt külön nem tettük közzé) mindenütt az első három között található. Tekintettel arra, hogy a művészetismeret egyébként az utolsó helyeket foglalja el a munkaközösségek rangsorában, a másik két művészeti tárgy (rajz, ének-zene) megítélése lényegesen gyengébb (a tárgyak rangsorában az utolsók között találhatóak). Mindenképpen vizsgálni kell az okait, hiszen a művészeti képzés erősítése kiemelt célja a távlati fejlesztésnek is.9. Szignifikáns a különbség a szabadon választott és a kötelező tárgyak között. Az irodalom kivételével az első 6-7 tárgy között csak szabadon választható tárgyak találhatóak (elsők között szinte mindenütt a közgazdaságtan, a társadalomtudományi szabad választású tárgyak, valamint az alkotókörök szerepelnek).10. Sajnos az egyébként is alacsony tetszési indexű epochális tárgyak között is gyenge a természettudományok értékelése.11. Örömteli, hogy az első hatos listákon sok fiatal tanár szerepel, bár az nem jó jel, hogy viszonylag szűk a hatos listákon szereplő tanárok köre. Igaz, nagyon kicsi különbségekkel lehetett előrébb vagy hátrébb kerülni.
Ezek a megállapítások inkább benyomások, a részletes értékelés év végén várható. Néhány kérdés azonban már most felmerült, így például:
1. Hogyan készítsük elő az értékelést, hogy minél kisebb legyen a spontán, aktuális érzelmek szerepe?2. Hogyan reagáljanak tanárok az értékelés eredményeire?3. Milyen módon kezeljük a tanulói kritikát iskolai szinten?4. Legyen-e a több éven át tartó kritikának egzisztenciális folyománya?Horn György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése